Pcs ( Kiejtse magyarul, szlovkul: Pkostolie, horvtul Peuh, nmetl Fnfkirchen, szerbl ?????, Peuj, trkl Peuy  ejtsd: Pecsuj, a kzpkorban latinul Quinque Ecclesiae, az korban latinul Sopianae) megyei jog vros, Magyarorszg tdik legnagyobb vrosa, a ht regionlis kzpont egyike, Baranya megye szkhelye.

A kelta s pannon trzsek lakta vidken a 2. szzad elejn a rmaiak alaptottak vrost Sopianae nven. A telepls a 4. szzadra tartomnyi szkhelly s a korai keresztnysg egyik jelents kzpontjv vlt. Az ebbl az idszakbl szrmaz keresztny temeti ptmnyegyttest az UNESCO Vilgrksgi Bizottsga 2000 decemberben felvette a vilgrksgi listra.[1]

A pspksget ezer ve, 1009-ben Szent Istvn kirly, az orszg els egyetemt 1367-ben Nagy Lajos kirly alaptotta. (Ma is itt mkdik az orszg legnagyobb ltszm egyeteme, kzel 34 ezer hallgatval.) A kzpkori Pcset az orszg kulturlis, mvszeti letnek egyik kzpontjv tette Janus Pannonius pspk, a magyar humanizmus nagy kltje, a latin nyelv magyar kltszet legjelesebb kpviselje.[2]

A 150 ves trk hdoltsg utn  e korszakbl olyan gazdag ptszeti emlkeinek maradtak fent, mint a Gzi Kszim pasa dzsmija a vros ftern , 1780-ban Pcs szabad kirlyi vrosi rangot kapott Mria Terzia kirlyntl. Ezt kveten erteljes polgrosods, gazdasgi fejlds indult el. Az iparosods a 19. szzad els felben jelentsen felgyorsult, a Zsolnay-kermia, a Littke-pezsg, az Angster-orgona vilghrv vltak.[3]

Pcs mindig soknemzetisg telepls volt, kulturlis rtegek rakdtak egymsra, nemzetisgek hagyomnyai, rtkei tvzdtek kt vezredes trtnete sorn. Magyarok, horvtok s svbok ma is bkben lnek egymssal gazdag kulturlis polaritsban, gy nem meglep, hogy a vros 2010-ben Essennel s Isztambullal egytt Eurpa egyik kulturlis fvrosa lesz. A 2005-ben elfogadott s gyztesnek hirdetett plyzat dnt rszt a civilek rtk, gy a Pcs2010 Kulturlis Fvros projekt valban Pcs programja. A program 4 kulturlis beruhzsra pl: Pcsi konferencia- s koncertkzpont, Dl-Dunntli Regionlis Knyvtr s Tudskzpont, Mzeumok utcja s a Zsolnay Kulturlis Negyed. Ezeket mg kiegszti a Kzterek s parkok jjlesztse. Mindegyik projekt az Eurpai Uni trsfinanszrozsban valsul meg. A Kulturlis Fvros cm hatalmas fejlesztseket indtott el a vrosban, a Grupo Milton spanyol ingatlanfejleszt cg a kvetkez vekben 100 millird forintos fejlesztseket hajt vgre. Tbb 4 csillagos szlloda, bevsrlkzpont s irodahz pl.

